libikóka a zavar önkényes mintázata foltokban a bőrre tapad ideékelődött valami szokatlan nem nagyobb mint egy dinnyemag napról napra tápláljuk…
Bővebben
Marcin Świetlicki versei
A munka ethosza A Műcsarnokba vezető lépcsőket söpröm fel. Ez nem metafora: valós történet. Mellékkereset. A költészetnek valahogy meg kell…
Bővebben
Csokonai Neo Mihály
Verset tanulok a gyerekemmel. Hatodikos. A Reményhez címűt. Neki nem mond semmit Csokonai Vitéz Mihály neve, minden felmondás kezdetén a…
Bővebben
Horváth Benji verse
Trainy days Mostanába nem vagyok önmagam Szemem sarkait eszi a glitch Egy képeslap a nagyvárosból A ritmus adja A városok…
Bővebben
Szendrői Csaba versei
Hattyú az emberek először elsüllyednek a vízben miután meghaltak aztán ha az emésztő baktériumok dolgozni kezdenek újra felszínre kerül a…
Bővebben
Pap József verse
Köldökzsinór a két gyerek vigyorgott, kócosak és nagy szeműek, Kata terelgette őket, hatlábas játék, amikor elkapta az egyiket, a másik…
Bővebben
Hartay Csaba novellája
Elhatároztam, diszkóba akarok járni! Végre! Voltam diszkóban szombat este! Az Úttörőházban, persze, hogy csak ott. Az Árpádot azért még nekem…
Bővebben
Norvégiában hull a hó
Ádám lakótelepi lakásának legnagyobb szobájában ült a tévé előtt. Délután volt, fél öt és öt között. Ilyenkor hamar sötétedik, érdemes…
Bővebben
Kalju Kruusa versei
elmélázva nem lehet teát csinálni az időt kell észben tartani nem holmi örökkévalót nem lehet az ablakmélyedésben könyökölve elbámészkodni sem…
Bővebben
Mijazava Kendzsi verse
Kit nem bánt a zápor Kit nem bánt a zápor, Szél sem rettent, Hó vagy nyári hőség el nem tántorít,…
Bővebben
Szeles Judit verse
Betelepítés Fókákat fogok telepíteni a Tiszába, meg kunkori farkú garnélát, a tájba beleapplikálom a fjordokat, gránitot rajzolok, hegyet Szegedre, Debrecenbe,…
Bővebben
Zala Eszter versei
Aki bentről Nádasban egyedül, birodalmat építve Nézni, ahogy a kíváncsi rombol, De be nem juthat. Minden pillanatot betöltesz, És amikor…
Bővebben
Lukács Flóra versei
Spirál Ötágyas kórteremben hat beteg, a wc elé betolnak hetediknek. Arccal az ajtó felé fekszem, nem látok hátra, csak a…
Bővebben
Fehér Renátó verse
Babák David Černý: Miminka Mint megélénkülő meztelencsigák felhőszakadás után, csúszunk a tornyon fölfelé, kilenc ikrem meg én, félévesen. Hiányzik…
Bővebben
Triin Soomets versei
a dolognak több oldala van a dolognak tulajdonsága van a dologtól ez elválaszthatatlan erősen a dologhoz tapadtan karmol és nyom…
Bővebben
Géczi János verse
Hajnal A ránk borult ég lukja a Hold. Ebben az országban mindannyian arról beszéltünk, a zsarnokot közösen öltük meg.…
Bővebben
Körösztös Gergő versei
pakolni + tetszőleges igekötő Az üres patronokat, néhány csík bőrt a nőből. Magot egy őstől, ami világfa lesz, ha én…
Bővebben
Mint aki lassítót szedett
Nem akartak sem túl későn, sem túl korán indulni. Nyolc, negyed kilenc, ebben maradtak. Jancsiék odakanyarodtak a házukhoz, szóltak, jöhetnek.…
Bővebben
Hartay Csaba kisprózája
Tízéves kisfiú, tízdekás bodorka Bodorka volt. Vagy vörösszárnyú keszeg. Az emlékezet kipirosítja azokat az uszonyokat. Élénkpiros ragyogás, így él bennem.…
Bővebben