A Gézlapok versbeszélőjéről már a kezdet kezdetén kiderül, hogy gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel küzd. A könyv sorait alapvetően határozza meg az…
Bővebben
„Csak ne volnának rossz álmaim”
Ian McEwan értő kézzel és szellemes elgondolásokkal nyúl hoz hozzá a világirodalom egyik legismertebb klasszikusához, a Hamlethez, és egy kétségkívül…
Bővebben
Egymásba érő körök
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” – ez a Madách-idézet jutott eszembe legelőször,…
Bővebben
Gyarlóság, Dumpf Endre a neved!
Kedvelem Dumpf Endrét, ezt az okoskodó, fontoskodó, bár csak virtuálisan létező költőt, Parti Nagy Lajos teremtményét, annak ellenére, hogy bosszantó…
Bővebben
Haláli témák az irodalomtudományban
Halál az irodalomban címen március 22–23-án, kétnapos ülésszak keretében rendezte meg a Fiatal Írók Szövetsége XI. konferenciáját az Eszterházy Károly Egyetemen.…
Bővebben
Gyorsított, intergalaktikus kamaszkalandok
A könyv a könnyed délutáni nyári olvasmányok sorában Gaiman neve miatt jóval előkelőbb helyet foglalhat el, mint a hasonló zsánerházasítások…
Bővebben
A nemlétezés évfordulói
Czinki Ferenc kisregénye, A pozsonyi metró arra vállalkozik, hogy szociografikus igényű epizódokon keresztül ragadja meg Kelet-Európa jellegzetes karakterét. Pozsony városának…
Bővebben
Kijárni a verset
Kántor Péter verseiben különös fogalmi holdudvart kap a járókelő kifejezés: reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon sétál…
Bővebben
Meghívott halál
Egy öngyilkosság mindig rejtély. Nem tudhatjuk, hogy a halállal egyezkedő miért éppen az önpusztítástól remélte a maga önazonosságának megőrzését, miért…
Bővebben
„Hol leszek ebben benne?”
Tóth Kinga új kötetében a betegség nem metafora, szimbólum vagy állapot, hanem valóságos élet- és szövegműködés. Külső nézőpont ugyanis annak…
Bővebben
Összegzés a magyar sajtó történetéről
Európa nyugati felének országaiban a nemzeti sajtótörténet megírása nem a kezdő lépéseknél tart. Franciaországban például 2011-ben egy olyan kollektív vállalkozás…
Bővebben
Nem csak egy kaland
Havasréti József nevét a hetvenes-nyolcvanas évek magyar neoavantgárdjának hatástörténetét figyelemmel kísérők jól ismerik, valamint a Szerb Antal-kutatók és a szélesebb…
Bővebben
Álmokról, teremtőkről, pókokról
„A baglyok nem azok, aminek látszanak” – az első soroknál rögtön ez a Twin Peaks-idézet jutott eszembe. Aztán a regény…
Bővebben
Hordágytestek között a hiány
Németh Gábor Dávid első kötetének szövegeit döntő többségükben az én-te viszony nézőpontváltásai határozzák meg. A másik oldalon ott a tér…
Bővebben
Egy szerzői előszó nyomában
Számomra a rövid, töredékes, naplóbejegyzésszerű versekből fűzött alanyi narratíva mindig hitelesnek hatott, még ha ez a manapság divatos elvontabb kötetkompozíciók…
Bővebben
A helyzet: kritikus – avagy sokan egy könyvről
Sorra születnek a recenziók, kritikák, ajánlók Bödőcs Tibor első könyvéről, ezekből gyűjtött össze egy áttekintő válogatást Nagygéci Kovács József kritikus.…
Bővebben
„Elárul és elhagy”
Átállíthatók-e rokonszenveink, vonzalmaink, ha kiderül, hogy vakvágányra vezettek? Tapasztalattá s így hasznosítható tudássá érlelhetők-e hétköznapi traumáink, vagy pedig a korrekció…
Bővebben
A négyökrös szekér
John Williams 1960-ban megjelent, második regényének olvasása előtt (vagy közben) érdemes Muszorgszkij Egy kiállítás képei ciklusából meghallgatni a Bydło című…
Bővebben
Múlttechnikák
Az, hogy Nádas Péter emlékiratait írta meg, nem hat különösebb meglepetésként – csupán annyiban, hogy nagy terjedelmű munkája ezúttal mellőz…
Bővebben
2017 KULT prózakötetei (TOP 10)
Többen is hangsúlyozták már azt, hogy 2017 a disztópiák éve. Kétségkívül van abban valami kortünetjellegű, hogy a pesti utcák több…
Bővebben