A munka ethosza A Műcsarnokba vezető lépcsőket söpröm fel. Ez nem metafora: valós történet. Mellékkereset. A költészetnek valahogy meg kell…
Bővebben
Horváth Benji verse
Trainy days Mostanába nem vagyok önmagam Szemem sarkait eszi a glitch Egy képeslap a nagyvárosból A ritmus adja A városok…
Bővebben
Kiss-Batta Rozália versei
Pestisdoktor kelésszag nem kenyér valami belsőféleség madárcsőr az arcból gennyes narancscikk türemkedik húgypettyezte ujjhajlat kézráncokból kesztyűráncok levegőkivétel a zugban ámbra…
Bővebben
Kalju Kruusa versei
elmélázva nem lehet teát csinálni az időt kell észben tartani nem holmi örökkévalót nem lehet az ablakmélyedésben könyökölve elbámészkodni sem…
Bővebben
Zala Eszter versei
Aki bentről Nádasban egyedül, birodalmat építve Nézni, ahogy a kíváncsi rombol, De be nem juthat. Minden pillanatot betöltesz, És amikor…
Bővebben
Lukács Flóra versei
Spirál Ötágyas kórteremben hat beteg, a wc elé betolnak hetediknek. Arccal az ajtó felé fekszem, nem látok hátra, csak a…
Bővebben
Triin Soomets versei
a dolognak több oldala van a dolognak tulajdonsága van a dologtól ez elválaszthatatlan erősen a dologhoz tapadtan karmol és nyom…
Bővebben
Körösztös Gergő versei
pakolni + tetszőleges igekötő Az üres patronokat, néhány csík bőrt a nőből. Magot egy őstől, ami világfa lesz, ha én…
Bővebben
Kiss András versei
Túlsúly A szavak, mint túlsúlyos emberek, egy ütemmel lassabban követik le a modell aerobikmozdulatait. Mintha egy cirkusz tükörtermében lennének, a…
Bővebben
Antal Balázs versei
Találkozás a régivel csikkek sörösdobozok beválthatatlan üvegek műanyag palackok flakonok törött gyerekjátékok biciklivázak zacskók szatyrok nejlonzsákok buszjegyek blokkok orvosi receptek…
Bővebben
Tor Ulven versei
Hulladéknap részletek (Mire felkeltem, elfelejtettek.) * Légvédelmi szirénák, csúcsdísz a templomtornyon, csak vékonyodtak és vékonyodtak, amíg a nap kiradírozta őket.…
Bővebben
Bocsik Balázs versei
meztelen drezda egy ősi tenger partvonalait tussal kihúzni jelezni annak akié volt a növekvő mélységet jelző táblákat átrendezni akkor már…
Bővebben
Arató Rebecca Alina versei
Sötétadaptáció Sűrű, vizes fény őrzi a plázabejáratot. Sós íz a szájban. A várva várt mítosztengerek íze lehet. A kormányt félrerántották,…
Bővebben
Maarja Pärtna versei
visszafelé jövet a folyó… visszafelé jövet a folyó már patakká sorvadt és a híd gyufásdoboz maketté változott. játékváros, játékházak –…
Bővebben
Oláh Dóra versei
Asztma Nagyapámról nem tudtuk, hogy asztmában szenvedett, hisz nem köhögött sohasem: a döngölt földű parasztház poros, nehéz levegője fojtogatta, ami…
Bővebben
Istók Anna versei
mélyaltatás a bőrön semmi nyoma a belül emelkedő nyomásnak az orvosok mélyaltatás mellett döntenek persze nem lehet tudni mennyi szövet…
Bővebben
Szénási Miklós versei
Szürke, mint a délutáni nap A bőre száraz, a vére száraz, szobája piszkosfehér. Az ablakon túl lapos mező, szobája levegője…
Bővebben
Szolcsányi Ákos versei
Áll 7.50, 8.02, 8.10, fél kilencig tudja, tartja is hozzá magunkat. Négy perc, míg kiérünk, eszerint kell sietnünk vagy várnunk…
Bővebben
Vajna Ádám versei
Egy olajbányász följegyzései Kitermelni Isten háta mögött egy falut. Máshova nőtt fák, máshogy hajló térdek, máskor verő harang: árulásnak vagyunk…
Bővebben
Papp Gréta versei
Fantomiker Mióta meghalt, melegséget érzek a nyakam körül. Kabátom az államig húzom, hogy ne bukjon le a fejem. Már arcomhoz…
Bővebben