„Megbetegedtem” – olvassuk Szöllősi Mátyás Aktív kórterem című kötetének nyitóversében a sajnálatos, az emberi élettel mégis törvényszerűen együttjáró axiómát. A…
BővebbenA játékelbeszélés nehézségei
Elképesztő fejlődésen ment keresztül a szórakoztató elektronika az elmúlt öt évtizedben. Öt évtized?! Bizony-bizony, az első videojátékok már az 1950-es…
BővebbenPortugálon innen és túl
Hónapról hónapra egy-egy kortárs drámaíróval találkozhat a közönség a Miskolci Nemzeti Színház Csarnok Műhelyében. A beszélgetéseket az Észak Magyarország és…
BővebbenMert „a szó csak beszédképtelenségből fakadhat”
Miért fordítja elménk a vizualitás tárgyát szöveggé, majd miképp teremt újra képeket az írásból? Hogyan szalad át a létezés egy…
BővebbenTestbe zárt szenvedés
Sötét tónusú könyv, felkavaró borítóján egy meggyötört, női attribútumaiból kivetkőztetett emberalakkal. Borbély Szilárd A Testhez című legújabb verseskönyve hitről, nyelvről,…
BővebbenÖröklött idegenség
Ayhan Gökhan első verseskönyvében kívül-belül sötét tónusok uralkodnak, amelyet – ahogy a borítón látható Nádas-fotón is látszik – azért át-átjár…
BővebbenOuverture: forte
Eltökéltem, hogy a legkiemelkedőbb idézettel nyitom szemlémet, ám minden írásban megtaláltam azt a megnevezhetetlent, mely kiemelésért kiált. Újra és újra…
BővebbenBauxit-fejtés
Hétfőn a Trafó kávézójában a József Attila Kör kritikai beszélgetéssorozatának 11. estjén Horváth Györgyi, Turi Tímea és Lapis József beszélgetett…
BővebbenHa betoppan Marianne
2002-ben találkoztam először a norvég Erlend Loe nevével, illetve Naiv. Szuper című regényével. Szimpla könyvesbolti lődörgésnek indult, a szokásos fülszöveg-olvasgatással.…
BővebbenA fény arcai
A Csillagszálló decemberi számának központi témája a Fény mint a mindenséget betöltő – konkrét és átvitt értelemben vett – jelenség.…
Bővebben„A retinánkig ér a világ, ott van a végem”
A víz szürke hullámzásából bójaként mered ki egy narancskabátos emberforma. Az alak hátán „everything is miracle” felirat: megtestesülés. A Műút…
BővebbenKetten vagyunk, én és a testem
„Évi szereti Noémit, Noémi szereti Évit, Évi szereti Tibort, Tibor nem szereti Évit.” Tibor azonban Noémit sem szereti, és ez…
BővebbenA szöveg imádott térideje
Képversekbe kódolt mágia? Ez lenne a Textolátria? A címlapon látható vizuális költemény, vagy még inkább Petőcz András hátlapon olvasható kör…
BővebbenRecept az énről
Az írónő első, szikár kötetét tartja kezében az olvasó, melynek címe Eggyétörve. Tiszta, minimalizmusba redukált egység. Ennyi biztosan tudható, de…
Bővebben“Rácsai mögül a szabadságnak”
A Csillagszálló novemberi számában a rabság, a börtönlét, a fogvatartottság egyéni és társadalmi szinten megnyilvánuló tapasztalatairól olvashatunk. A folyóirattól megszokott…
Bővebben
Tabutlanítva
Az anBlokk közéleti tudományos magazin 4. száma “cigányozás” alcímmel jelent meg. A lap szerkesztőinek célja, hogy a közéleti nyilvánosságban felmerülő…
BővebbenYorick, te szemét!
A kötet nem vicces. Nem az, a jelző „sztendapos” jelentésében. Csasztuskák, cikizők és gúnyversek helyett ez „inkább gúnyrajz, vagy karikatúra”…
BővebbenAsszonyhús, bűbáj, lullabáj
Kis puha, piros könyv. A borítón fekete cipellőbe bújtatott, piros harisnyás, kicsit csámpás lábak. Tallér Edina első könyvének elbeszélője egy…
BővebbenKisajátított tér
Van-e a múltnak jövője? – teszi fel a kérdést rögtön a címében Berta Erzsébet tanulmánya. A választ a városi tér…
Bővebben