18 | DRÓN aki felderíteni indul annak az önmagával sem szövetkező sorsa jut | névtelen boltozatok alatt jár véletlenül sem…
Bővebben
Kovács Kristóf versei
Egy útra minden találkozásunkhoz tartozott egy vonatjegy, ami megőrizte magát véletlenül. a lejárt bérleteket neked adtam, ezzel próbáltad látszatnak tettetni…
Bővebben
Nyilas Atilla: Futó szalagok
CCCII. És megy ki az anyag „szépen, vastagon”, végigbukdácsolva a futószalag-soron: a szén, a meddő, és minden egyéb, ami elfér…
Bővebben
Szolcsányi Ákos verse
Temet (Brahms: Német requiem) Már megint ő oldotta meg. Mint kifestőkönyvet felnőtt, unalmában ezt a szájat világoskékre színezte, bőrét szinte…
Bővebben
Vermuth Attila versei
Részleges dal Tökéletes madarak állnak bennünk. Homokba, hamuba írt kottázat: a kulcs előérzete. Hónaljszárny. Légnyomás, tétovaság a méretre szabott csöndben.…
Bővebben
Tamás Dorottya versei
lassan élni lépésről lépésre haladunk a márványon csillogva nézlek, mint az időtlen oxigén kellett nekem a légzés remeg a kezem,…
Bővebben
Nyilas Atilla: Jó szerencsét!
CCXCV. Oldalt néhány elhagyott csille, régebben nők is dolgoztak lent, regélik majd, és olyik kapható, de sokszor odaképzeltem, hogy homlokfényben…
Bővebben
Tinkó Máté verse
Ami van Egyre elvontabb vágy, és egyre elvontabb félelem jellemez. Írnád: „A félelem vágya teríti be a mindennapokat.” Fekete kávé,…
Bővebben
Szenderák Bence verse
kiterjedés összehúzódás, mikor megjelensz, ketten a lehető legkisebb térfogatban. csak a porcok ropognak, hideg ágak, zárványok a szervezetben. dermedjenek meg…
Bővebben
Gajdos Ágoston versei
együttérzés a következő injekcióig nézd részeg hétköznapjait időnek mulatság mind ahogy lebomlanak lassan illúzióid etanolszemcséi csendekre vannak tőled kik még…
Bővebben
Komjáti Ildikó verse
Kótel maaraví Szól a kakas már, majd megvirrad már, Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár. Micsoda madár, hej de…
Bővebben
Tóth Kinga prózaversei
Dámák Egy fehér ruhás nő jön, ő a lelkiismeretem. Leterít maga alá egy lepedőt, egyenes derékkal-háttal ül, lábak lenn, a…
Bővebben
Kimberly M. Blaeser versei
Anza Borrego, 1995 Emlékezésszerű kegyeletlebegtetők, törékeny bizonytalanság. Illékony források feltérképezése, bátortalan jelek tanúsítják az egész terepen, ez a hit olvasata.…
Bővebben
Bödecs László versei
Ház a pusztában Egy ház a pusztában, betört ablakok. Úgy szeretett, hogy graffitit karcolt a téglába, ezt hagyta itt. Ide…
Bővebben
Magolcsay Nagy Gábor verse
HOLDOMIG csak repülnöd kellene | ahogy bordák feneketlen fészkében űrséták nyomában üzekedő égitestek árnyékában a napszél | repülnöd kellene mint…
Bővebben
Pollágh Péter versei
Erika néni trafikja Tatabányám emlékére most egy felhőből kortyolok. Elfagyott erkélyen, itt, madár se jár, nem elég két szárny, hogy…
Bővebben
Kabai Csaba versei
A sötétségről Semmibe rajzó por, egy elsüllyedt tárgy fura téridoma, egy körkörös járvány titkos tézisei a holdban és egy vibráló…
Bővebben
Kürti László verse
egy legendás úszónővel szűk fürdőkádjában ültem a legendás úszónővel, úgy hitte, leselkedem őt, a tudományát féltette tőlem. takargatta magát a…
Bővebben
Balogh Péter versei
üvegfal egy palackban 1 egy buszon ülünk és nézem, ahogy mozog a hajad a kifújt levegőtől, ami lassan érinti az…
Bővebben
Mezei Gábor versei
derékig só ritkán mozogsz, az asztalon párás, üres halom. ha látsz is madarat mostanság a tejes, sík üvegen át, hiányzik…
Bővebben