Szégyen, gyermekkor, hazugság, szabadság, hibák, kockázat. Mintha a Javítások vagy a Szabadság kulcsszavait olvasnánk. Jonathan Franzen a Könyvfesztivál pódiumbeszélgetése során…
BővebbenAz ellenség magányos arca
Rakovszky Zsuzsa legutóbbi történelmi regénye a huszadik század első évtizedeinek feszültségterében mutat föl tragédiáktól, megoszthatatlan traumáktól és szorongásoktól alapjukat vagy…
BővebbenJelenkori látogatók
A jelértelmező vágtáját a papíron többnyire összekacsintások, kapcsolatok keresése irányítja egyik szöveghelytől a másikig. Ha paripánkat az áprilisi Jelenkor lapjain…
BővebbenA felszín „épülő–bomló maradása”
Serestély Zalán első lírakötete tavaly tavasszal jelent meg, s azóta számos elismerő kritika látott napvilágot a gyűjteményről. A szerző 2014…
Bővebben„A költészet a sínek közt rád talál”
A MODEM-ben megrendezett KULTOK IV. – Irodalom és interdiszciplinaritás konferencia második napja a Szövegtest, szövegkép, szöveggép címet viselte. A nap…
Bővebben„Kikapcsolni a kognitív szűrőt”
A debreceni MODEM szolgált a KULTOK IV. – Irodalom és interdiszciplinaritás konferencia helyszínéül. A kétnapos programsorozat első fele a Fikció mint létfeltétel címet kapta, s…
BővebbenVannak-e nálatok futóbolondok?
Az irodalom- és történelemkönyvek száraz sorai mögül előléptette és közelebb hozta az olykor hibázó, esetlen, valódi embert – pozitív hozzáállása,…
BővebbenAz otthontalanság hangjai
Terézia Mora A szörnyeteg című könyve a 2013-as Német Könyvdíj nyertese lett. Világirodalmi színvonalú regény, amely magyar szerzők vendégszövegeitől hemzseg.…
BővebbenVégül magára nem ismer
Igaz, az elmúlt években számos olyan művel találkoztunk, amelyek hasonló történetből indultak ki: fiatal főhős, aki a totális rendszerrel szembeszállva…
BővebbenMűködő utak
Folyóiratnak lenni nem könnyű manapság. A támogatások megszűnése, illetve bizonytalansága ellehetetleníti a tervezést. Ölbe tett kéz és kesergő szív helyett…
BővebbenA KULTOK IV. hivatalos programja
Az irodalom és emlékezés kapcsolata, a megváltozott tudatállapotok alkotásban betöltött szerepe, a kísérleti költészet, a biopoétika, a képi narratívák, valamint…
Bővebben„Nem vagyok író, ember vagyok”
Ukrán gyökereiről, a német nyelvről, Ukrajnáról, irodalom, fikció és valóság viszonyáról, valamint az alkotás közbeni nyelvi diszkrepanciáról vallott az Ingeborg…
Bővebben„Rendkívüli és kikerülhetetlen”
Miképp szólalnak meg a tavaly elhunyt debreceni szerző írásai a színpadon? Hogyan közelítenek a színpadi alkotók és az irodalomtörténészek a…
BővebbenApa felemel, apa elejt
A Háy János verseihez, prózai munkáihoz, drámáihoz kapcsolódó kritikai recepció egyik kiemelt témája a szerzői szövegvilág, a Háyland egyes darabjainak…
BővebbenNem kérdez, nem válaszol
Szabó T. Anna új könyve hűséges társunk: eleinte árválkodik ugyan a polc sarkán, aztán cipelődik táskában, faluból városba, oda-vissza, mindig…
Bővebben„Ma másféle forradalmak zajlanak”
A tavalyi év végén 25. évfordulóját ünneplő Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjét, Demény Pétert kérdeztük az erdélyi magyar lap múltjáról, jelenéről és…
BővebbenVersben lenni jó
Korábban úgy hittem, gyerekverskötetet olvasni pusztán kedvtelésből, egészen addig, amíg nincs az embernek saját gyereke, értelmetlen: nemcsak azért, mert utána…
BővebbenAkik szenvedélyükből, az olvasásból élnek
Ritkán adódik lehetőségünk arra, hogy olyan „háttérmunkások” életébe nyerjünk betekintést, mint az irodalomtörténészek, akiktől jól megszoktuk, hogy mindig csak mások…
BővebbenEgy preparátor testközelből
Február utolsó péntekjén a LÉK és a József Attila Kör szervezésében Nemes Z. Márió volt a Debreceni Egyetem vendége. Az…
Bővebben„A valóságot megálmodni szabad”
Feketébe borult teremben Fekete Istvánra emlékező performansszal indult az Amúgy irodalmi folyóirat téli lapszámának és új online felületének bemutatója, a…
Bővebben