A horzsolás alatt hiperventillálok a visszaszámlálás akkor kezdődött el amikor először nem sírtam, ha megütöttek azóta hanyag kórházi ágy vagyok…
Bővebben
Bánfalvi Samu versei
Rém Százszoros ismétlésben a megérkezés percei, a vándor rémálma, megfiatalodott anyja boszorkánycsókkal közelít, mintha a nyers földből menekülne, vergődve szalad…
Bővebben
Lajtos Nóra versei
Frida Kahlo-inspirációk A törött oszlop felhasított bőr mögött ion oszloprepedések a gerincen puskatus a nyakszirtnek irányítva a váll derék és…
Bővebben
Szűcs Anna Emília verse
A szabadság szövete Anyámat kérdezem a szabadságról. Repülnek keze alatt a lepedők, körülötte földszag van és sár. Járkál a kifeszített…
Bővebben
Farkas Arnold Levente versei
mozdul az ablak vidámság, pócsmegyer, húsz ok tóber tizenhárom, kedd, elalszik az álmai mellett, kókadt teste fölött megelevenedik egy kép…
Bővebben
Timár Benjámin versei
Karácsony Kihűlt kéménykoszorú. Iparos legények derékig a feketeségben. Kotorják ki a piciny madártetemeket. Boldogan állunk meleg tollkabátunkban. A párolgó Ytong-téglák…
Bővebben
Kis Orsolya versei
O Menino Maluquinho (utószó) nahát, mióta itt lakom, még egyszer sem esett az eső – mondtad, mikor először mentem fel…
Bővebben
Szávai Attila prózája
Kollektív hunyorgás Kisvárosi lakótelep. Őszi koraeste. Ébredés után nem kel fel azonnal, csukva tartja a szemét, élvezi ezeket a perceket.…
Bővebben
Vados Anna versei
Dühös égitestek Két ember szeretkezett, egy nő vajúdott, megszületett, sírt, aludt, beszélni tanult és járt, hogy mindez itt végződjön: egy…
Bővebben
Davide Cortese versei
1. Akár egy hárfán, úgy játszom én is pókhálómon, és mosolyra húzom fekete ajkam. Nyúlánk ujjakkal játszom gyönge ragacsfonálon, alig…
Bővebben
Vas Máté verse
Orvosi citromfű levél 1. Megtűrnek a tundrán. Azért helyeztek ide, hogy mutációmmal ne zaklassak fel másokat. A szüleim halálra rémültek,…
Bővebben
Kiss Georgina versei
Semmid az eszedből El- és elszakad egy- egy szál, hiába kapaszkodsz az életed hogy idekössön ˘ …
Bővebben
Tar Szabina kisprózája
Vadászles Késő van, beszélsz, nem figyelek rád. Képzeletben a budai utcákat járom. Ha egyre gyorsabban szedem a lábam, el fogom…
Bővebben
Burján Kinga versei
kettő múlt Következő életünkben régi kodak fotókat nézegetünk, talán épp azon nevetsz, hogy mennyire nem vagyunk már divatosak. A szemhéjaim…
Bővebben
Eszenyi Fanni verse
Arról, aki először vallott szerelmet Abból az estéből csak a málnás vodkában vagyok teljesen biztos, a tóból az emeletre menekültünk,…
Bővebben
Sipos Tamás versei
Imitatio naturae Mintha apró bálnák éneke keringene a csövekben. Határtalan erőforrás ez a mélységek és viharok szabta átmeneti otthonunkban, ebben…
Bővebben
Sopotnik Zoltán versei
Ró Rónak, a kis állatnak nem adtak teljes nevet. Majd, ha felnősz rendesen, meglesz a nagy neved, mondta Anya és…
Bővebben
Szigeti Kovács Viktor novellája
Nostradamus jóslatai Nostradamus megsimogatta az ölében heverő vörös posztót. Hogy a gyolcs mit rejtett, nem tudta a fiú, annyi látszott…
Bővebben
Janáky Marianna kisprózája
férfijárvány? nekem elbeszelo nem ad name, I csak megir, because she asked, sorry no gold- kozhely? short story 2020. karacsony…
Bővebben
Szénási Miklós versciklusa
Egyre több, egyre kevesebb Kujbus János festményei nyomán Mintha volna Ne veszítsd el, ami nem volt soha a tied. Vontatókötél…
Bővebben