CCCXXIII. Nekik lehetett éhezésben részük a háború alatt, onnan származtattuk Mama egyik betegségét (ha igaz, hosszabb ideig csak zöldbabot evett),…
Bővebben
Bende Tamás versei
Merülünk A gyerekkor tavaiban elburjánzott a békalencse. A hínár már nem kiirtható. Beleakad a lábfejem, és görcsbe rándul az izom.…
Bővebben
Nyilas Atilla: Harmadik kör
CCCXVI. Valamiképpen ők intézték, talán inkább keresztpapa, a mandulaműtétemet. Szeretem-e a hagymát, kérdezte a fehér köpenyes néni, és hiába rázom…
Bővebben
B. Tóth Kinga versei
A kocsma melege Neked a kocsma az otthonod, amikor nem vagy itthon. Kézen fogva sétálsz a sörrel a múltig. Támasztod…
Bővebben
Nyilas Atilla: Valami egyszerű
CCCX. Meg is feledkeztem a csizmamosóról. Talán sose jutott volna már eszembe, ha nem hallok felőle. A felszínről vöröses, a…
Bővebben
Csombor Rita versei
Tegnap Vártalak a tegnapi vonaton, robogás közben oltalom volt mindkét karom körülötted. Levetkőztél a tegnapi vonaton, ahogy fáradt ujjaid monoton…
Bővebben
Kovács Kristóf versei
Egy útra minden találkozásunkhoz tartozott egy vonatjegy, ami megőrizte magát véletlenül. a lejárt bérleteket neked adtam, ezzel próbáltad látszatnak tettetni…
Bővebben
Nyilas Atilla: Futó szalagok
CCCII. És megy ki az anyag „szépen, vastagon”, végigbukdácsolva a futószalag-soron: a szén, a meddő, és minden egyéb, ami elfér…
Bővebben
Vermuth Attila versei
Részleges dal Tökéletes madarak állnak bennünk. Homokba, hamuba írt kottázat: a kulcs előérzete. Hónaljszárny. Légnyomás, tétovaság a méretre szabott csöndben.…
Bővebben
Tamás Dorottya versei
lassan élni lépésről lépésre haladunk a márványon csillogva nézlek, mint az időtlen oxigén kellett nekem a légzés remeg a kezem,…
Bővebben
Nyilas Atilla: Jó szerencsét!
CCXCV. Oldalt néhány elhagyott csille, régebben nők is dolgoztak lent, regélik majd, és olyik kapható, de sokszor odaképzeltem, hogy homlokfényben…
Bővebben
Gajdos Ágoston versei
együttérzés a következő injekcióig nézd részeg hétköznapjait időnek mulatság mind ahogy lebomlanak lassan illúzióid etanolszemcséi csendekre vannak tőled kik még…
Bővebben
Kimberly M. Blaeser versei
Anza Borrego, 1995 Emlékezésszerű kegyeletlebegtetők, törékeny bizonytalanság. Illékony források feltérképezése, bátortalan jelek tanúsítják az egész terepen, ez a hit olvasata.…
Bővebben
Bödecs László versei
Ház a pusztában Egy ház a pusztában, betört ablakok. Úgy szeretett, hogy graffitit karcolt a téglába, ezt hagyta itt. Ide…
Bővebben
Pollágh Péter versei
Erika néni trafikja Tatabányám emlékére most egy felhőből kortyolok. Elfagyott erkélyen, itt, madár se jár, nem elég két szárny, hogy…
Bővebben
Kabai Csaba versei
A sötétségről Semmibe rajzó por, egy elsüllyedt tárgy fura téridoma, egy körkörös járvány titkos tézisei a holdban és egy vibráló…
Bővebben
Balogh Péter versei
üvegfal egy palackban 1 egy buszon ülünk és nézem, ahogy mozog a hajad a kifújt levegőtől, ami lassan érinti az…
Bővebben
Mezei Gábor versei
derékig só ritkán mozogsz, az asztalon párás, üres halom. ha látsz is madarat mostanság a tejes, sík üvegen át, hiányzik…
Bővebben
Gerald Vizenor haikui
rigók évődnek a teknőcök elúsznak újra egyedül ……………… makacs légycsapat táncol a grapefruiton tiszteld partnered ……………… pirosvállú csirögék nádon úsznak…
Bővebben
Nyilas Atilla: Alászállás
CCLXXXVII. (Csendesedjék el a könnyű zsivaj, ne halljam már, csak a belső hangot, szálljak végre, amit másfél éve halogatok, oda…
Bővebben