A román újhullám immár közel 20 éves, ami önmagában is oximoron, és valami túlnaniságot sejtet. Bőven mögöttünk van már a…
Bővebben
A román újhullám immár közel 20 éves, ami önmagában is oximoron, és valami túlnaniságot sejtet. Bőven mögöttünk van már a…
Bővebben
Az Egy százalék indián nem csak Hajdu Szabolcs párkapcsolati dinamikákban és elcsúszásokban mélyre fúró trilógiáját, de egy alkotói és magánéleti…
Bővebben
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje gördülékeny őszinteséggel és a gyermeki nézőpontból fakadó szűretlen átéléssel csodálkozik rá a magyar állam, tágabban az…
Bővebben
Hajdu Szabolcs filmre vitte lakásszínház-trilógiájának második darabját is, ami egyszerre nyomasztóan valóságos, keserűen bölcs, mégis hétköznapi és abszurd élethelyzeteken keresztül…
Bővebben
Reisz Gábor új filmje, a Magyarázat mindenre végletes társadalmi-politikai megosztottságunkkal és a magyar néplelket felzabáló indulatainkkal szembesít, miközben egy percig sem papol,…
Bővebben
Christopher Nolan életrajzi filmje Oppenheimerről globális léptékű tétekkel játszik a nagypolitika asztalán, folyamatosan lebegteti a világvégét, az ennek tudatába lassan…
Bővebben
A kortárs román film ha nem is legkiemelkedőbb, de legelismertebb alakja, Cristian Mungiu új rendezésében a kelet-európai peremlét lehangolóan pontos…
Bővebben
A román újhullám egyik markáns iránya a teljesen soha le nem morzsolt kommunista örökséggel, általában véve pedig a valósággal való…
Bővebben
A román új hullám több mint 15 éve tartja magát az európai filmművészet élvonalában, és bár a védjegyének számító minimalizmust…
Bővebben
A Senki a kapuzárási pánikban megpocakosodott boomerek vágyfantáziája, amelyben nem az orosz maffia, hanem a gyilkos hétköznapi rutinból fakadó haszontalanságérzet…
Bővebben
A Russo testvérek bábáskodásával készült Moszul ostroma az iraki nézőpontot érvényesítő elbeszélésmódja miatt tűnhet az Iszlám Állam elleni háború egyedi…
Bővebben
A chicagói 7-ek tárgyalása azért lesz több holmi feltartott ujjal kioktató történelmi látleletnél, mert kényelmetlen aktualitással rezonál a kortárs Amerika…
Bővebben
Közhelyszámba megy, hogy Roy Andersson egyetlen egy filmet forgat le újra és újra, lassan harminc éve. Ez a legtöbb szerzői…
Bővebben
Christopher Nolan legújabb filmje tematikai értelemben egyenes következménye korábbi műveinek, azoknál viszont sokkal öncélúbb és kevésbé átgondolt. Az angol rendező…
Bővebben
Corneliu Porumboiu fura zsenialitással elkészítette a legnehezebben felfejthető, s közben mégis a leginkább semmitmondó filmjét. A hegyek szigete egy túlcsavart,…
Bővebben
Az új-zélandi Taika Waititi van annyira eredeti rendező, hogy hollywoodi belépője, a Thor: Ragnarök után ne merevedjen bele a kényszeres giccs…
Bővebben
Az ír az a film, amivel Scorsese visszatekint elegánsan agresszív gengsztereposzainak aljas utcáira, mégis egy azoktól merőben eltérő nézőpontból mesél.…
Bővebben
Robert Eggers második rendezésével úgy tud 2019-ben újszerű és vakítóan egyedi hangon megszólalni, hogy nem csinál mást, mint százéves, rég…
Bővebben
A Joker könnyen lehetne egy ócska, művészieskedő újrázása Scorsese magányról, fanatizmusról, elveszettségről és belső tébolyról szóló remekműveinek, hiszen ugyanazokat a…
Bővebben
James Gray filmjében az a meglepő, hogy tulajdonképpen egy anti-sci-fi, ami kozmikus kérdések helyett elégikus hangon beszél a kiüresedésről és…
Bővebben