Tóth Krisztina júniusban megjelent Bálnadal című kötete a 2017 és 2020 között írt verseinek válogatását tartalmazza. Terjedelmét tekintve rövidebb kötetről…
Bővebben
Minden út Kánaánba
Ha a bibliai történeteket gyermekek számára dolgozzuk át, több kérdés is fölmerülhet a vállalkozással kapcsolatban: arról van-e szó elsősorban, hogy…
Bővebben
Robotba dőlt világ
A Booker-díjat is magánénak tudó, japán származású, angolul megszólaló író nyolcadik regénye tovább bővíti témáinak tárházát. Elsősorban azt vizsgálja, hogy…
Bővebben
A róka és a keselyűk
A filmkultúra iránt érdeklődőknek biztosan nem kell ecsetelni, hogy Hollywood létrejöttében mennyire fontos szerepet játszottak a magyar származású bevándorlók. Személyes…
Bővebben
Egy intimpista gyászmunkája
Tolnai Ottó írásaiban számtalan alteregó, mesélő és beszélgetőtárs áll készen, hogy átvegye az amúgy is bizonytalan kontúrú elbeszélőtől a szót.…
Bővebben
Minden történetet követni kell
Janus ókori mitikus alak, az ajtók és kapuk istene, a kezdet és vég, a be- és kilépés megjelenítője. A kétarcú…
Bővebben
Verssé szeretett szavak
Halmai Tamás költészete, irodalmi attitűdje és lényének sajátságos csendszükséglete különös paradoxont rejt magában. Mert miközben nem ismerek nála visszavonultabb embert,…
Bővebben
„A plüssök kilátástalan csendje”
Plüssök, távirányítós madarak, gyerekrajzok és játék ég. Tárgyak, eszközök, amelyek fontos szerepet kapnak Sztercey Szabolcs idén megjelent, Plüssbolygó című kötetében. Mégsem…
Bővebben
Amikor minden fekete
Jászberényi Sándor magabiztosan mozog a rövidtörténet műfajában. Nyers, szikár nyelvhasználatával, a hagyományos novellisztika poétikai mintázatait idéző szerkesztésével, mondatalkotásával veszteségtapasztalatokat és…
Bővebben
Hollywood magyarnak született
Manapság nagyképű magyarkodásnak tűnik, ha azt állítjuk, hogy a magyarok minden fontos találmány vagy világhírű intézmény mögött ott állnak. Ám…
Bővebben
Amitől félni érdemes
Krasznahorkai László új műve nem annyira borús és kiábrándító, mint ahogyan azt a fekete-fakószürke borító és „A remény hiba.” mottó…
Bővebben
„füleinkről leengedjük a kezeket”
Tóth Kinga minden eddigi magyarul megjelent kötete megkérdőjelezte a mediális és tematikus határokat, a frissebb munkák pedig mindig építettek a…
Bővebben
Hieroglifák roncsolása
Komótos világépítés, teljességigény jellemzi Géczi János legújabb verseskötetét, amely az antik és a reneszánsz műveltségben való megmártózás lehetőségét ígéri olvasóinak.
Bővebben
A lávamezők gyermekei nehezen szeretnek
Az Izlandi Irodalmi Díjas és Per Olov Enquist Irodalmi Díjas Jón Kalman Stefánsson nem mutat semmi váratlant az Ástában, mégis…
Bővebben
Ember a történelem mögött
Van-e hatalma az embernek megváltoztatni a történelmet? És a saját sorsát? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ…
Bővebben
Vallomásos múltidézés
Számvetés a nem kívánt szülői örökséggel, szüntelen szembesülés évtizedes emlékekkel és traumákkal, elhagyatottság és kétségek. Terék Anna Háttal a napnak…
Bővebben
A világhírű Dumagép
Lelkes hangú meséivel milliókat gyűjtött magának és maga köré. Béketűrésről és elfogadásról beszélt szüntelen, miközben alkotótársaival folyton-folyvást pereskedett. Lehetőséget kapott…
Bővebben
Miniszoknya-forradalom és reformtörekvések
Hányféle hatvannyolc létezik? E kérdést a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) gondozásában megjelent Lánctalp és macskakő – Közelítések hatvannyolchoz című tanulmánykötet…
Bővebben
Definiálni a tájempátiát
Szálinger Balázs legutóbbi kötete újabb fokváltásként is interpretálható, azonban az Al-dunai álom jóval nagyobb különbséget jelent az előzményekhez képest, minthogy…
Bővebben
Egy meghasonlott nemzedék rendezője
A Veri az ördög a feleségét és még inkább a Dögkeselyű azon filmklasszikusok közé tartoznak, amelyeket nemcsak kritikusok és filmtörténészek…
Bővebben