Tolnai Ottó írásaiban számtalan alteregó, mesélő és beszélgetőtárs áll készen, hogy átvegye az amúgy is bizonytalan kontúrú elbeszélőtől a szót.…
Bővebben
Minden történetet követni kell
Janus ókori mitikus alak, az ajtók és kapuk istene, a kezdet és vég, a be- és kilépés megjelenítője. A kétarcú…
Bővebben
Verssé szeretett szavak
Halmai Tamás költészete, irodalmi attitűdje és lényének sajátságos csendszükséglete különös paradoxont rejt magában. Mert miközben nem ismerek nála visszavonultabb embert,…
Bővebben
„A plüssök kilátástalan csendje”
Plüssök, távirányítós madarak, gyerekrajzok és játék ég. Tárgyak, eszközök, amelyek fontos szerepet kapnak Sztercey Szabolcs idén megjelent, Plüssbolygó című kötetében. Mégsem…
Bővebben
Amikor minden fekete
Jászberényi Sándor magabiztosan mozog a rövidtörténet műfajában. Nyers, szikár nyelvhasználatával, a hagyományos novellisztika poétikai mintázatait idéző szerkesztésével, mondatalkotásával veszteségtapasztalatokat és…
Bővebben
Amitől félni érdemes
Krasznahorkai László új műve nem annyira borús és kiábrándító, mint ahogyan azt a fekete-fakószürke borító és „A remény hiba.” mottó…
Bővebben
„füleinkről leengedjük a kezeket”
Tóth Kinga minden eddigi magyarul megjelent kötete megkérdőjelezte a mediális és tematikus határokat, a frissebb munkák pedig mindig építettek a…
Bővebben
Hieroglifák roncsolása
Komótos világépítés, teljességigény jellemzi Géczi János legújabb verseskötetét, amely az antik és a reneszánsz műveltségben való megmártózás lehetőségét ígéri olvasóinak.
Bővebben
A lávamezők gyermekei nehezen szeretnek
Az Izlandi Irodalmi Díjas és Per Olov Enquist Irodalmi Díjas Jón Kalman Stefánsson nem mutat semmi váratlant az Ástában, mégis…
Bővebben
Ember a történelem mögött
Van-e hatalma az embernek megváltoztatni a történelmet? És a saját sorsát? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ…
Bővebben
Vallomásos múltidézés
Számvetés a nem kívánt szülői örökséggel, szüntelen szembesülés évtizedes emlékekkel és traumákkal, elhagyatottság és kétségek. Terék Anna Háttal a napnak…
Bővebben
A világhírű Dumagép
Lelkes hangú meséivel milliókat gyűjtött magának és maga köré. Béketűrésről és elfogadásról beszélt szüntelen, miközben alkotótársaival folyton-folyvást pereskedett. Lehetőséget kapott…
Bővebben
Definiálni a tájempátiát
Szálinger Balázs legutóbbi kötete újabb fokváltásként is interpretálható, azonban az Al-dunai álom jóval nagyobb különbséget jelent az előzményekhez képest, minthogy…
Bővebben
Amerikai csúfság
Ben Lerner a legapróbb elemekig bontja le, majd építi újra elbeszélője identitását legújabb regényében. Mit jelent férfinak lenni, amikor a…
Bővebben
A távolságot, mint üveggolyót, megkapod?
„Nem szabad megmozdulnom. Azt már elfelejtettem, miért” (274.) – egy ponton így emlékszik vissza Elaine, a Macskaszem narrátora egy gyermekjátékra.…
Bővebben
„Csak a nyelv legtisztább csillogása!”
Urbán Bálint Oscuro című kötetét a rendszertelenség rendszere szervezi. Ugyanis éppen a rendszertelenség a feltétele annak, hogy a szövegek, dalok,…
Bővebben
Az én megtalálása a labirintusban
Bevallom, az évek elteltével igen pontatlanul emlékszem egy-egy regény cselekményére, végkifejletére, ám a hangulatuk gyakorta maradandónak bizonyul. Ez sokszor már…
Bővebben
Nem mágikus, nem realista
A Prizma kulturális és filmművészeti folyóirat 2013-ban indított útnak egy könyvsorozatot, amelynek keretében elsőként a Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők című…
Bővebben
Félrenézés helyett
Mit jelent nőnek lenni? Mit jelent félni? Meghallgatni anyánk intő szavait, hogy sose járjunk egyedül az utcán sötétedés után, hogy…
Bővebben
Mentés másként
Erre jöttünk a címe Heller Zsolt és Szénási Miklós költők, valamint Gólya György fényképész nemrég megjelent hatkezesének. Csak így, erre…
Bővebben