A KULTer.hu szerkesztősége 2018-ban adta át először a KULTer stART díjat Pauló-Varga Ákos filmkritikusnak, rá egy évre pedig Kovács Edward költő-kritikusnak, majd 2020-ban Berényi Csaba filmkritikus lett a díjazott. Tavalyelőtt Drávucz Zsolt popzenei újságíró, míg 2022-ben Papp Gréta újságíró, költő, portálunk volt olvasószerkesztője lett a díjazott. Ezúttal is egy olyan – 30 évesnél nem idősebb – szerzőnk munkáját szeretnénk elismerni, aki kitartóan és magas színvonalú szövegekkel járult hozzá oldalunk működéséhez. A 2023-as díjazott a pénzjutalom és az üvegplakett mellett értékes ajándékcsomagokkal is gazdagabb lesz.
A díj célja
Szerkesztőségünk a kezdetektől fontos feladatának tartja, hogy teret adjon a fiatal kritikus- és szépírógeneráció képviselőinek, s szerény lehetőségeihez mérten támogassa őket építő kritikával, gyakornoki programok indításával és szakmai eseményeken történő szereplési lehetőségekkel.
A KULTer stART díj azoknak a munkáját hivatott elismerni, akik már kevésbé igénylik a mentorálást, mégis nagy elhivatottsággal járulnak hozzá, hogy a KULTer.hu kortárs kultúrportál napról napra egyedi élményt nyújtó tartalmakkal szolgáljon olvasóinak. A díjra történő nevezés tehát a 30 évesnél nem idősebb, kritikusi, tudósítói és szépírói tevékenységgel foglalkozó szerzőknek jelent visszacsatolást.
Az odaítélés menete
A jelölési folyamat kétfázisú. A kizárólag egyedi tartalmakat közlő litKULT, vizuálKULT, popKULT és Szépirodalom rovat vezetői – szerkesztőségi egyeztetés után – 2-2 szerzőt javasolnak az elismerésre rövid szöveges értékelés kíséretében. Az idén kivételesen 6-os listára került nevekből egy 10 tagú szerkesztőségi bizottság egyszerű többségi szavazás alapján dönt arról, ki szolgált rá leginkább, hogy az adott évi KULTer stART díj birtokosa legyen. 2022-től olvasóink szavazatai alapján közönségdíjat is kiosztunk.
A shortlistre került szerzők
Lukács Flóra tizenhárom alkalommal közölt verseket, valamint egy műhelyesszét a KULTer.hu felületén, továbbá a legtöbb print és online irodalmi lapban is publikált. A számos megjelent szövegét olvasva rájövünk, hogy ez a költészet nemcsak burjánzó képiségében, hanem nyelvi bátorságában és gazdagságában is kiemelkedő, miközben a vibráló neon és purgatóriumi esőfüggönyök mögül kivillannak az alanyi költészet jellemző témái: a test, a személyközi kapcsolatok, szerelem és a traumák. Lukács első kötete, az Egy sanghaji hotel teraszán (FISZ, 2021) 2022-ben kiérdemelte a Makói Medáliák díját, a legnagyobb szakmai elismerést, amelyet egy elsőkötetes szerző kaphat. Az Egy sanghaji… felépített egy olyan álomszerű víziókkal teli világot, melynek kirajzolódása már korábban, a szerző első megjelenéseinél is látszott: „bolyongó faun beton partokon”. Ez a kép megjeleníti az otthontalanságot, a kultúra és natúra egymásnak feszülését, az antik istenségek, a természetfeletti és az emberi érintkezését. Emellett kiviláglik belőle a Lukács-líra egyik esszenciája: olyan gördülékenyen mozgatja és helyezi egymás mellé különböző szövegvilágok, mitológiák stb. elemeit, hogy az olvasó számára teljesen természetes lesz, hogy egyiptomi obeliszkek állnak a háza előtt, miközben a lírai én beviharzik az avarvörös szélpalotába, ahogy a mellkason ülő vak, süket, néma majom és a visszatérő faun is. A másik esszencia a folyamatosan megkérdőjeleződő, átalakuló, fluid identitás, amivel a beszélő és a megszólított is bír; izgalmas világokba nyit tehát ajtót Lukács Flóra költészete, ahol a rengeteg ingernek köszönhetően kihívás ott maradni, de – ezt határozottan állítom – megéri.
Ozsváth Eszter Judit 2020 októberétől tagja a KULTer.hu szerzőgárdájának. Első írása a MODEM egyik kiállításáról készített tudósítás volt, amely máris egyértelművé tette, hogy a tények érzékletes rögzítése mellett az elemzés, az értelmezés az ő terepe. Ennek egyre meggyőzőbb bizonyítékát láthatjuk színikritikáiban. A pandémia idején írt részvételi előadásról, online közvetített darabról, eleve streamszínházra készült bemutatóról és a digitális formában megrendezett Deszka Fesztiválról is. Elemzéseiben nemcsak a színpadi akciónak, a színészi játék finomságainak vagy a motívumoknak a rögzítését tekinti feladatának, hanem például a hangok és a színek közvetítését is. Találó jelzőkkel, metaforikus megnevezésekkel, alkalmi, kötőjeles szóösszetételekkel bontakoztatja ki atmoszférateremtő képességét, így éri el, hogy bírálatai líraiak legyenek. A képzőművészet, a kortárs irodalom és a színház terén is magabiztosan mozgó szerző a Gerhard Richter és a Hieronymus Bosch életművét bemutató tárlatok gigantikus anyagát és azok kulturális beágyazottságát, valamint Szotory László, Várady Róbert és Herman Levente munkáit, illetve az alulról szerveződő művészi kezdeményezéseket egyaránt hasonlóan magas színvonalon járja körbe. A képzőművészeti hagyományok alapos ismeretét lefegyverző arányérzékkel vegyíti a személyes benyomások és a festők életrajzi epizódjainak gazdag sűrítményével.
Őszinteség – először ez a nagyotmondás juthat eszünkbe, amikor jellemezni próbáljuk Szegő Márton rövidprózáit. Mert az őszinteség nagy bravúr, főleg, ahol egyértelműen eltér az E/1-ben megírt szövegek elbeszélője és a szerző. Témái főként a kamaszkor és a fiatal felnőttkor tapasztalatai köré szerveződnek, plasztikusan és átgondoltan beszél olyan érzékeny kérdésekről, mint a kamaszkori párkapcsolatokon belüli erőszak és agresszió: ahogy teszi azt a Szőnyegen című szövegében, amelynek már a nyitányában felvázolódik a kiszolgáltatott pozíció. Hasonló érzékenységgel beszél a gyászról, annak megélési lehetőségeiről és a megküzdési mechanizmusokról a Fedésben. Ott a nagymama és az unoka konfliktusában az unoka perspektívájából realizálja a nagyszülő halálfélelmét egy elsőre érzelmi zsarolásnak tűnő feddésben. A fiatalkori traumákat megdöbbentően viszi színre a Más nem című szövegben, ahol az egymás testét felfedező óvodások rejtett játéka válik egy groteszk jelenetté – majd megáll, mielőtt felmerülhetne az öncélúság gyanúja. A Magasban pedig toxikus párkapcsolati dinamikákat visz színre egy emeleti erkélytől az aszfaltig tartó dimenzióban a nő perspektívájából – egyszóval elmondható, hogy Szegő prózáinak táptalaját a traumák adják. Ami ebből kinő, az pedig mind az említett őszinteséggel bír; mert az is őszinteség, ha olyasmiről beszél a szerző, ami nem vele történt meg, vagy akár teljes mértékig fiktív, mégis pontosan, átgondoltan írja meg, az érzékenységet nem téveszti össze a szánakozással, az erőteljességet a hatásvadászattal. Szegő Márton figyel minderre, emellett olyan prózanyelvet alkalmaz, ami hol szikárságával, hol plasztikusságával támogatja, kiegészíti ezeket. Egyszóval: Szegő Márton erős prózavilágot teremt meg, ami mindenképpen figyelmet érdemel.
Kevés olyan kritikus van, aki a kortárs próza és líra területén egyaránt magabiztosan mozog. Szemán Krisztina ilyen. Első, portálunkon megjelent írásában ráadásul Szabó T. Anna Határ című kötetének „líra és próza hibridjei”-ként definiált szövegeiről fogalmazott meg markáns véleményt, nincs tehát forma, amellyel ne tudna mit kezdeni. Kritikaszövegeit nagyszerű arányérzékkel szervezi, az elemző és értékelő gesztusok mellett illusztratív, az olvasókat orientáló és további gondolatszálakat eredményező példákat sorakoztat fel. Ez Krusovszky Dénes Áttetsző viszonyok és Tóth Krisztina Bálnadal című kötetéről írt írásaira is érvényes. Kultúrtörténeti és motivikus kapcsolódásokat tár fel és rajzol meg, végig fenntartva a kötetek iránt érdeklődők figyelmét. Utóbbi akkor is sikerül neki, amikor az irodalom- és kultúratudomány területére téved: beszámolója a Biopoétika a 20−21. századi magyar prózában című konferenciáról számos izgalmas előadást tett széles körben elérhetővé. Precizitása és felkészültsége, elemzőigénye Kustos Júliának feltett kérdésein keresztül is megmutatkozik. Grecsó Krisztián Lányos apa című kötetéről írt kritikája a legutóbbi, ám minden bizonnyal nem az utolsó tőle olvasható szöveg.
Vigh Martin 2020 óta állandó szerzője a KULTer.hu vizuálKULT rovatának, és már első cikkeiben megmutatkozott a filmszakma iránti alázata. Legyen szó akár populáris műfaji trendekről, rendezői portrékról vagy a Hollywoodon túli független, közép-európai, ázsiai, latin-amerikai, spanyol, skót, illetve hazai alkotásokról, kritikái közérthető és letisztult stílusban egyszerre működnek az adott filmet és rendezőt bemutató ismeretterjesztő szövegekként, valamint pontos megállapításokkal megtámogatott, a tágabb kulturális és történelmi kontextusra is kitekintő elemzésekként. Írásaiban a tárgyalt filmekkel együtt gondolkodik, az általuk felvetett hol sekélyesebb, hol húsba vágó társadalmi és generációs kérdésekre ugyanakkora hangsúlyt fektet, mint a filmek formai aspektusaira. Interjúi a közvetlenség és a szakmai felkészültség révén gördülékenyen, az alkotói folyamatok belső, emberi és külső, intézményi oldalát is megvilágító, izgalmas szakmai beszélgetések.
Kilenc kiállításkritika, hat képzőművészeti tárgyú interjú, három könyvkritika, egy irodalmi interjú. Ezekből írható fel röviden Zudor Boglárka publikációs listájának képlete a KULTer.hu-n. Debütálására a MODEM-ben bemutatott Ezek a legszebb éveink? – Pályakezdő perspektívák című tárlat teremtett alkalmat 2018-ban, melynek alcíme saját indulásával is összecsengett. Szerteágazó és színes érdeklődését, változatos technikák, formák és témák iránti nyitottságát mutatják választásai. Debreceni kötődésű szerzőként beszámolt többek között a tömbházak történetiségét és a „panellét” fogalmát körbejáró tárlatról, Helmut Newton provokatív fotográfiáiról, valamint irodalmi művekkel párbeszédbe lépő helyi kiállításokról is. Vizuális alkotásokat vizsgáló szövegeinek nem a galériafalak között látottak részletes bemutatása a minimuma, kritikái Zudor személyes benyomásait is tükrözik a kompozíciókról. Irodalom és képzőművészet kettőse Lesi Zoltán és Ricardo Portilho kiállításán, valamint Szalai Kata festményein és grafikáin egyaránt megjelent – a rovatcímkék alapján kettővel osztható Zudor szövegcsoportja is. A litKULT rovat idei jelöltje írt Veréb Árnika szöveg és kép viszonyával játszó verseskötetéről, beszélgetett a kérdésekhez és válaszokhoz koncepciózusan fotókat küldő Peer Krisztiánnal. Mindezek mellett József Attila költészete iránti érdeklődésének is jutott tér, foglalkozott Vörös István Nem ti kussoltok című könyvével, illetve A lírai hang túloldalai – József Attila olvasatok című tanulmánykötettel is. A könyvtárgyakra, borítókra ezekben a kritikáiban is érzékenyen reflektál. Közölt szövegeinek száma (tizenkilenc) nem osztható, és írásai minőség szerint is oszthatatlanok.
A díjazásról
A 2023-as KULTer stART díj győztesének és közönségdíjasának személye szeptember végén derül ki. Az üvegplakettel kísért pénzbeli jutalom idén 150.000 forint, amelyet részben portálunk alapító-főszerkesztőjének, Áfra Jánosnak, továbbá Janáky Mariannának köszönhetünk, illetve számos olyan felajánlónak, akik nevük elhallgatását kérik.
Ez a KULTer.hu profiljához illeszkedő, értékes ajándékcsomaggal egészül ki, melynek támogatói: Alföld folyóirat (éves előfizetés), Csokonai Színház (páros szabadbérlet), Debreceni Irodalom Háza (könyvcsomag), debreceni Líra Könyváruház (könyvcsomag), Fiatal Írók Szövetsége (könyvcsomag), InterCom (3 darab páros jegy premier előtti vetítésekre), Katona József Színház (3 darab páros belépő októberi előadásokra), Magvető Kiadó (könyvcsomag), magyarhangya (Vimeo-hozzáférés, plakátok), MODEM (éves bérlet), Műcsarnok (2 darab páros belépő voucher), Pintér Béla és Társulata (páros belépő a Réka és az Oltatlanok című előadásra), PRAE (könyvcsomag), Scolar Kiadó (tízezer forint értékű könyvutalvány).
2022-től a KULTer stART díj mellett átadunk egy közönségdíjat is. A díjazott szintén a shortlistre került szerzők közül kerül ki az olvasóközönség szeptember 24-ig leadott szavazatai alapján.
Az idei KULTer stART díjat a szerkesztőség a KULTer.hu alapításának 13. évfordulójához kapcsolódó eseményén adja át
október 10-én (kedd) 19 órától a debreceni Alternatív Közösségek Egyesület fogadóterében (4029 Debrecen, Baross Gábor u. 16.), ahova mindenkit sok szeretettel várunk!
Kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben módjukban áll, járuljanak hozzá oldalunk működéséhez, valamint ahhoz, hogy a KULTer.hu a továbbiakban is tudja támogatni a fiatal kritikus- és szépírógeneráció képviselőit a KULTer stART díj odaítélésével. Utalás esetén a közlemény rovatban kérjük feltüntetni, hogy ’adomány’:
Név: Kulturális Területek Egyesület
Bankszámlaszám (Erste Bank): 11600006-00000000-95241191
Borító: Pauló-Varga Ákos
