A KULTer.hu szerkesztősége 2018-ban adta át először a KULTer stART díjat Pauló-Varga Ákos filmkritikusnak, rá egy évre pedig Kovács Edward költő-kritikusnak, majd 2020-ban Berényi Csaba filmkritikus lett a díjazott. A rá következő évben Drávucz Zsolt popzenei újságíró, míg 2022-ben Papp Gréta újságíró, költő, portálunk volt olvasószerkesztője, tavaly pedig Vigh Martin filmkritikus lett a díjazott. Ezúttal is egy olyan – 30 évesnél nem idősebb – szerzőnk munkáját szeretnénk elismerni, aki kitartóan és magas színvonalú szövegekkel járult hozzá oldalunk működéséhez. A 2024-es díjazott a pénzjutalom és az üvegplakett mellett értékes ajándékcsomagokkal is gazdagabb lesz.
A díj célja
Szerkesztőségünk a kezdetektől fontos feladatának tartja, hogy teret adjon a fiatal kritikus- és szépírógeneráció képviselőinek, s szerény lehetőségeihez mérten támogassa őket építő kritikával, gyakornoki programok indításával és szakmai eseményeken történő szereplési lehetőségekkel.
A KULTer stART díj azoknak a munkáját hivatott elismerni, akik már kevésbé igénylik a mentorálást, mégis nagy elhivatottsággal járulnak hozzá, hogy a KULTer.hu kortárs kultúrportál napról napra egyedi élményt nyújtó tartalmakkal szolgáljon olvasóinak. A díjra történő nevezés tehát a 30 évesnél nem idősebb kritikusi, tudósítói és szépírói tevékenységgel foglalkozó szerzőknek jelent visszacsatolást.
Az odaítélés menete
A jelölési folyamat kétfázisú. A kizárólag egyedi tartalmakat közlő litKULT, vizuálKULT, popKULT és Szépirodalom rovat vezetői – szerkesztőségi egyeztetés után – 2-2 szerzőt javasolnak az elismerésre rövid szöveges értékelés kíséretében. Az idei 8-as listára került nevekből egy 7 tagú szerkesztőségi bizottság egyszerű többségi szavazás alapján dönt arról, ki szolgált rá leginkább, hogy az adott évi KULTer stART díj birtokosa legyen. 2022-től olvasóink szavazatai alapján közönségdíjat is kiosztunk.
A shortlistre került szerzők
Amikor 2024-ben átvettem a litKULT rovat szerkesztését, Balázs Fruzsina szövegével dolgoztam elsőként. Jól átgondolt, érzékeny kritikát közölt Irene Solà Gátak című regényéről, melyben nemcsak a mű szerkezetének vagy éppen tematikus fókuszpontjainak szentelt figyelmet, hanem az elemző gesztusok mellett arra is kitért, hogy mi történik a befogadás során velünk, olvasókkal. Fruzsi egyébként 2021 óta színesíti írásaival portálunk palettáját: debütáló interjújában hiánypótló módon egy latin-amerikai irodalomra specializálódott mikrokiadó, a Sonora vezetőjével, Miklós Laurával beszélgetett. Munkáit visszaolvasva hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kultúrák közötti közvetítés meglehetősen fontos számára: Nádasdy Ádámot A csökkenő költőiség címen 2021-ben kiadott esszékötete apropóján kérdezi fordítói munkásságáról, a João Miguel Henriques által szerkesztett különleges antológiát – A hidak csendje – pedig úgy veszi górcső alá, hogy közben a magyar és a portugál nemzet közötti kapcsolódási pontok után kutat a szövegekben. Írásai kivétel nélkül komoly felkészültséget és olvasottságot tükröznek, nem fél azonban túllépni a szóban forgó irodalmi művek hatókörén sem, és adott esetben akár korunk társadalmi problémáiról faggatni beszélgetőpartnerét – erre kiváló példa a Kemény Zsófival készített interjúja.
Bodor Emese a legfiatalabb költőgeneráció tagja. 2004-es születésű, tehát épp húszéves, ám – legitimálva a borzasztó közhelyet – kivételesen érett poétikát működtet. A politikus figyelem és a kíméletlen számonkérés villog empatikus szövegeiben. Már a 2022-ben megjelent 2121 Broadway, Sacramento, CA 95818 is egyértelműen kijelöli érdeklődésének egyik fókuszát, a bibliai alakok és események jelenkori kontextusba írását; „Mózes neonszagban ébred”, egy egyesült államokbeli, Isten háta mögötti út mentén, később már a kamionosmosdó mellett számolja az aprót, és égető kérdéseken töpreng. A Közép-keleti hármasoltár a címben jelzett közép-kelet-európai közegbe hasít egy metszetért, és a nyelv mikroszkópja alatt Pasolini figyelmével vizsgálja az újszövetségi alakok megküzdési mechanizmusait a háborús időszakban. „Az első halál, amit lát, Lázáré. / Nem bízik az orvosokban, / nem meri abbahagyni az újraélesztést: / elszokott attól, hogy a férfiak / békeidőben ugyanúgy meghalnak.” Nagy horderejű állítások, pengeéles kérdések és sodró, mégis következetes nyelv adja ennek a költészetnek az erejét. Bodor emellett készített már számunkra interjút, színikritikát, fesztiválbeszámolót, de írt cikkeket a Mércére és a Literára is, valamint a Késelés Villával irodalmi beszélgetéssorozat egyik állandó moderátora 2023 szeptemberétől; mindezt éppoly színvonalasan műveli, ahogy a költészetet is. Túlzás nélkül az egyik legígéretesebb szerző, remélhetőleg az első kötet is alakulóban van – kifejezetten érdemes figyelemmel kísérni Bodor Emese munkásságát.
Csomán Sándor a vizuálKULT rovat oszlopos tagja, igazi kaméleon, aki szinte bármilyen filmről képes megbízhatóan felkészült, gördülékeny, széles lexikális, illetve elméleti tudást mozgósító kritikát írni. Kiismeri magát a világ ellentmondásait fürkésző, az oppozíciókba rendezhető társadalmi valóságokat, a szórakoztatóipari és morális alapvetéseket megkérdőjelező filmek között. Kritikáinak fókusza pedig – bejárva és megfigyelve ezeket a szélsőségeket – ugyanilyen kettőségek mentén rendezhető el, amiben egységet képez a showbiznisz árnyoldalát, a klasszikus filmipar dekadenciáját harsányan, felülről megéneklő világsztár-porté és az olasz üdülők lecsúszott paradicsomában kallódó nihilista előadók taszító ellentéte. Szerteágazó írásai bevilágítják a különböző emberi, földrajzi, társadalmi és mentális határhelyzeteket, a személyes gyászfolyamat gyötrelmétől kezdve a hitvesztésen át a holokauszt banális gonoszáig és az ember-gép viszonyt megpiszkáló műfaji darabokig. A jog és a morál egyensúlyát felrúgó posztmodern társadalmi folyamatokra reflektáló tárgyalótermi és iskolai drámák égetően aktuális kérdésein túl a szerzői rendezők nyelvét is épp annyira érti, mint a franchise-ok vagy az animációs filmek hol mélyebb, hol közönségbarátabb logikáját, és magától értetődő eleganciával jut el az összeomlott elme szürreális útvesztőjétől az alkotói válság önreflexív labirintusáig. Sándor változatos, mégis egy markáns vonalra és világlátásra felfűzhető kiforrott írásait olvasva egy nagyon határozott szakmai gondolkodásmód és kritikai affinitás körvonalazódik.
Gyarmati Dominik 2019-től közöl írásokat a portálunkra, tíznél több cikket jegyez. Szinte minden rovatunkhoz hozzá tudott járulni a szövegeivel, több különböző műfajban is. Verseket közöl és zenésít meg szólóprojektjében, rendszeres fellépője a 100 Ezer Költő a Változásért megmozdulásoknak. Tudósításokat ír irodalmi (pl. Debreceni Irodalmi Napok, KULTopik, Térey Könyvünnep) és tehetséggondozással kapcsolatos eseményekről (KraftLab), interjúkat készít költőkkel (Kali Ágnes, Győrffy Ákos). És ha már civilben is kedveli és játssza is a modern metál zenét, akkor 2024 elején hozzá is járult toplistáink sokszínűségéhez. Legutóbbi kritikája pedig Nick Cave interjúkötetéről szól. Szerencsésen egyesül így benne az önálló művészi tevékenység és a kritikus reflexió, és úgy gondolom, hogy ebből az egyedi látásmódból a jövőben is nagyon sokat profitálhat majd a KULTer.hu. Főleg, ha a vizuálKULT rovathoz is hozzá tud majd járulni, ahol még nem volt alkalma bemutatkozni.
Huszár Dániel mindössze két éve a KULTer.hu szerzője, összetéveszthetetlen hangon megszólaló filmkritikái mégis a vizuálKULT rovat legjobbjai közé emelik őt. Dániel szövegei úgy képviselnek magas fokú szakmaiságot, hogy kiszélesítik a hagyományos értelemben vett kritika kereteit, esszéisztikus írásai túlmutatnak a popkultúrában, műfajokban és irányzatokban való általános jártasságon, és egy tágabb kulturális, antropológiai távolságból képesek vizsgálni összetett vagy szimplán csak szórakoztató filmeket. Ám ez az elemző távolság valójában érzékeny közelséget, emberséget jelent. Érdeklődése a marginalizált, kívülállóságuk miatt egzotikusnak ható vagy épp megbélyegzett társadalmi csoportok hétköznapi küzdelmei és ezen rétegek reprezentációjának kihívásai felé nyílik. A queer-filmek aktuális kérdései mellett nagyobb összefüggésekben láttatja a populáris animációs stílusok, kortárs szerzői filmesek és archaikus mítoszok találkozását. Barbie-kritikájában mélyrehatóan foglalkozik a film által mozgásba hozott diskurzus ellentmondásaival, a Club Zero boncolgatása közben pedig üdítő fejest ugrik a film által tematizált közösségi radikalizálódás mögött húzódó filozófiai kontextusba. Dániel írásaiból egy saját, autonóm nyelven megszólaló esztéta alakja rajzolódik ki, akinek hömpölygő szövegei elkerülik az unalom, a száraz tárgyilagosság vagy a poros akadémikusság vádját. Legszigorúbb kritikáiból is árad a filmek és az általuk megjelenített kisebbségi közegek, a halk, személyes drámák és alanyaik iránt érzett empátia, a művekkel nem csak együtt gondolkodó attitűd, de a velük együtt is érző megfontolt szenvedély.
Katona Alexandra első publikációi között volt a KULTer.hu-n a 2022-es gyerek- és ifjúsági könyvek top 10-es listája, amely nemcsak azért jelent mindig nagy kihívást, mert rendkívül széles merítésből kell dolgoznia a szerzőnek, hanem azért is, mert az irodalmi érték és a nyelvi megformáltság mellett természetesen a célközönség igényeit is szem előtt kell tartania. Alexa azonban könnyedén megoldotta a feladatot, ami nem véletlen, hiszen a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola hallgatójaként fő kutatási területe az ifjúsági irodalom. Nem is lehetett volna tehát alkalmasabb szerzőt felkérni a toplista elkészítésére, amelyet a következő évben is a tőle immár megszokott precizitással tárt olvasóink elé. A szövegek minőségén túl figyelt arra is, hogy képileg szintúgy igényes kiadványokat válogasson, illetve a magyar szerzők művei mellett az idegen nyelvű, fordításban megjelent könyveket is igyekezett feltérképezni. Magabiztosan szólal meg ugyanakkor a felnőtteknek szánt irodalommal kapcsolatban is: Marton-Ady Edina Pubi című kötetéről 2022-ben stabil kézzel megírt, bíráló megjegyzésektől sem ódzkodó kritikát közölt, Krusovszky Dénessel készített interjújában pedig nemcsak az életmű korábbi darabjait, hanem a kortárs magyar irodalom tendenciáit illető tájékozottságáról is tanúbizonyságot tett.
Lengyel Zsanett több mint húsz szöveget jegyez a KULTer.hu-n. 2018-ban és 2020-ban már jelentkezett egy-egy cikkel, de 2023-tól vált a portál állandó szerzőjévé a vizuálKULT és a popKULT rovatokban. Nehéz is volt lebokszolni, hogy melyik rovat jelölhesse a stART díjra! Design- és művészetteoretikus, kulturális menedzser, jelenleg a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának hallgatója. A KULTer.hu-n elsősorban az interjúk műfajában találta meg a saját útját, a vizuális kultúra és zene terén kevéssé reprezentált alkotók, művészeti gyakorlatok, rétegműfajok és trendek fókuszba emelésével. Repertoárjában megtalálhatók beszélgetések kortárs tánc és komolyzene, jazz és operett, bőrdíszmű és beton-formatervezés témákban. Munkabírása legendás, rendszeresen jelentkezik saját anyag-ötletekkel, de a felkéréseinket is magas színvonalon oldja meg, kiemelt feladatai közé tartozott például a Pro Cultura Urbis díjak odaítélése kapcsán interjúkat készíteni a díjazottakkal. Határozottan úgy érzem, hogy Zsanett tevékenysége nagyban tágította és színesítette a rovataink tematikai és kulturális horizontját, így méltó volna a KULTer stART díjra.
A kritikusként, valamint a PRAE.hu irodalmi szerkesztőjeként is tevékenykedő, emellett újabban rövidprózát is író, 1999-es születésű Szabados Attila költészete a sejtekig hatoló figyelem tanúbizonysága, az aprómunka csiszolta felületek csillogása. És ami a felületek alatt van: fontos, komoly, kiérlelt mondatok, megküzdés és megbékélés, emlékezet és továbblépés, a család- és testpoétika összejátszása, egymásba írása. A KULTer.hu-n megjelent publikációi az utóbbiba adnak betekintést: a test köré csoportosuló tapasztalatok érzékeny színrevitele zajlik a 2020-ban közölt járomcsontban, ahol az arc érintésének intimitása válik a kikerülhetetlen emlékezet megnyilvánulásává. A 2022-ben megjelent Harmincas férfiak már egy kiterjesztett perspektívát jelez, sallangmentes, érzékeny megfigyelésekkel teli, kész szöveg („De zuhanyzás, fogmosás közben Ti is sebezhetőek / vagytok. Megvillan valami tiszta, valami gyermeki.”), ahogy a 2024-ben közölt Nyár, aktfotó is, ahol a versbeszélő saját testével való szembenézése, a testviszonyok kérlelhetetlen kibontása kerül fókuszba: „Szégyenemben, / mert hormonháztartásom nem volt / képes arra, amire övé, tovább / bámultam.” „Nem amputálás, inkább szobrászat”, írja a Bárka online felületén megjelent esszéjében a húzásról. És költészete valóban szobrászat: precíz, elegáns, feszes, és vitális. A hamarosan megjelenő, Vérsűrűség című debütkötete minden bizonnyal beváltja majd az eddigi közlések alapján támasztott reményeket.
A díjazásról
A 2024-es KULTer stART díj győztesének és közönségdíjasának személye szeptember elején derül ki. Az üvegplakettel kísért pénzbeli jutalom idén 150.000 forint, amelyet részben portálunk alapító-főszerkesztőjének, Áfra Jánosnak, illetve számos olyan felajánlónak köszönhetjük, akik nevük elhallgatását kérik.
Ez a KULTer.hu profiljához illeszkedő, értékes ajándékcsomaggal egészül ki, melynek támogatói: Alföld folyóirat (éves előfizetés), debreceni Líra Könyváruház (könyvcsomag), Déri Múzeum – Debreceni Irodalom Háza (könyvcsomag), Fiatal Írók Szövetsége (könyvcsomag, illetve 25 ezer forint kedvezmény a jövő évi FISZ-táborba), Kalligram Kiadó (könyvcsomag), Katona József Színház (3 darab páros belépő és egy-egy ajándék), magyarhangya (Vimeo-hozzáférés, plakátok), MODEM (éves bérlet), Pintér Béla és Társulata (páros belépő az Idegen Test című előadásra), PRAE (könyvcsomag és lapszámok), Szófa folyóirat (éves előfizetés).
2022-től a KULTer stART díj mellett átadunk egy közönségdíjat is. A díjazott szintén a shortlistre került szerzők közül kerül ki az olvasóközönség szeptember 3-ig leadott szavazatai alapján.
Az idei KULTer stART díjat a szerkesztőség a KULTer.hu alapításának 14. évfordulójához kapcsolódó eseményén adja át
szeptember 17-én (kedd) 18 órától a debreceni Alternatív Közösségek Egyesület fogadóterében (4029 Debrecen, Baross Gábor u. 16.), ahova mindenkit sok szeretettel várunk!
Kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben módjukban áll, járuljanak hozzá oldalunk működéséhez, valamint ahhoz, hogy a KULTer.hu a továbbiakban is tudja támogatni a fiatal kritikus- és szépírógeneráció képviselőit a KULTer stART díj odaítélésével. Utalás esetén a közlemény rovatban kérjük feltüntetni, hogy: ’adomány’.
Név: Kulturális Területek Egyesület
Bankszámlaszám (Erste Bank): 11600006-00000000-95241191
Borító: Pauló-Varga Ákos
